Nagyon úgy tűnik, hogy az idei béremelkedés nem lesz összhangban a termelékenység bővülésével, az infláció azonban ennek ellenére visszafogottan nőhet, hiszen a kereslet továbbra is gyenge – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásaiból. A szakértőket a januári, vártnál gyorsabb béremelkedés kapcsán kérdeztük.
Februárban 0,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelem volumene Magyarországon a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint, amely európai uniós összevetésben sem túl erős szám. Az éves bázisú 1,1 százalékos növekedés ugyanakkor jobb mint az átlag.
Februárban ismételten csökkent a kiskereskedelmi forgalom havi bázison, ami furcsa, hiszen az infláció alacsonyabb volt a vártnál és a bérek is lendületesen nőnek. Úgy tűnik, hogy a fogyasztók bizalma nem tért vissza.
A China Beige Book legfrissebb felmérése szerint a kínai gazdaság erős első negyedévet zárt, amit az ipari tevékenység és a kiskereskedelmi kiadások növekedése támaszt alá, miközben a vállalatok kamatlábak miatti hitelfelvételi óvatossága ellenére is javulást mutatnak a munkaerőpiaci és beruházási adatok - írta a Cnbc. .
Kína gyári kibocsátása és kiskereskedelmi forgalma egyaránt felülmúlta a várakozásokat a január-februári időszakban, ami szilárd kezdetet jelent 2024-re, és némi megkönnyebbülést nyújt a politikai döntéshozóknak, még akkor is, ha az ingatlanszektor gyengesége továbbra is a gazdaság és a bizalom hátráltató tényezője - írja a mai adatdömping értékelése kapcsán a Reuters.
Februárban az amerikai kiskereskedelmi forgalom 0,6%-os növekedést mutatott, főként az autókereskedések és benzinkutak teljesítményének köszönhetően, bár a fogyasztói kiadások lassulása figyelhető meg az infláció és a magasabb hitelköltségek miatt – írja a Reuters. A kiskereskedelmi forgalom a Fed monetáris politikájának kilátásai miatt fontos, az erős gazdaság ugyanis eltántoríthatja a jegybankot a kamatcsökkentéstől.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
A koronavírus-járvány kitörésével a mindennapjaink részévé vált az online vásárlás. Még azok is rákényszerültek, akik azelőtt nem éltek a webshopok és appok adta „otthon, a kanapém kényelméből bevásárolok” lehetőségével. A trendforduló hatására a kiskereskedelmi értékesítés online térben bonyolított aránya jelentősen megugrott (amit természetesen a fizikai boltok bezárása is „segített”), és felmerült a nagy kérdés, hogy a pandémia utáni világban milyen szinten fog ez stabilizálódni. A járvány lecsillapodása és a karantén vége óta eltelt időben az ezzel kapcsolatos vélemények folyamatosan formálódtak, de talán most már tisztábban látszanak a trendek.
Megakadt a kiskereskedelmi forgalom emelkedése januárban, azután hogy 2023 decemberében már láttuk a fellendülés jeleit. Úgy tűnik, a fogyasztói bizalom lassan épül vissza itthon, annak ellenére, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum már decemberben emelkedett, vagyis ezt az emelt összeget az érintettek január elején megkapták.
Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.
Rendkívüli változásoknak vagyunk tanúi az online kereskedelemben nem csak itthon, de globálisan is. A kínai webshopok agresszív és nyilvánvalóan fenntarthatatlan terjeszkedéssel letarolták a piacokat, sok országban forgalmukat tekintve megszerezve az első helyet. Emiatt a magyar piacot domináló cseh, lengyel és román cégeknek is főhet a feje. Közben a magyar kormány arra készül, hogy helyzetben hozza az állami logisztikai szolgáltató Magyar Postát. Hogy milyen jövő áll a kisebb magyar webshopok előtt, mit jelent a Posta versenyelőnye és miért nő a kiszervezett logisztikai piac arról Táncsics Andrást, a Boxy Logisztikai Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Többéves cégbezárási csúcsok dőltek meg tavaly Magyarországon, és bár az év második felében látható némi enyhülés, historikusan nézve továbbra is sok cég fejezi be a működését. Emiatt még az idén is csökkenhet a vállalakozások száma. A gazdasági problémák pontosan leképeződnek a statisztikákban, az idén pedig tovább csökkenhet a magyar vállalkozásállomány. Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője szerint az tekinthető pozitívumnak, hogy a cégek nem csőstül húzzák le a rolót.
A popszenzáció Taylor Swift Eras turnéja nemcsak a rajongókat ragadta magával világszerte, hanem a helyi gazdaságokra is jelentős hatást gyakorolt – derül ki a japán Nomura befektetési bank jelentéséből. Bár az országos adatokra gyakorolt makrogazdasági hatás vitatható, Swift turnéja tagadhatatlanul fellendítette a fogyasztást és a gazdasági aktivitást abban a 20 amerikai városban, ahol megfordult.
Soha nem látott kihívások tépázzák a teljes kiskereskedelmi szektort, és ezt már igazolja a legtöbb makrogazdasági mutató is. A versenyben csak az képes talpon maradni, aki tudja a megfelelő válaszokat a szektor legégetőbb kérdéseire. Ilyen többek között a szektort régóta feszítő munkaerőhiány kérdése, az egészséges piaci mechanizmusokat jelentősen megbolygató kormányzati beavatkozások, vagy épp a világgazdaságban zajló ellátási zavarok. De természetesen készülni kell a jövő kihívásaira is, így a piaci szereplőknek foglalkozniuk kell azzal, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a gépi támogatás, illetve automatizáció, továbbá hogyan lehet a csúcsra futtatni a profitot a mesterséges intelligencia segítségével. Ha te sem akarsz lemaradni, akkor neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed!
Békeidőben a napi sajtóban ritkán esik szó a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról, azonban a 2023-ban ez nem volt igaz, ugyanis nagy problémákat jelző számok láttak napvilágot: nemcsak a kiskereskedelmi értékesítés volumene esett, hanem ezen belül az élelmiszer-értékesítés volumene is zuhant. Gyakorlatilag olyan mértékben emelkedtek az árak és csökkentek a reálbérek, hogy a fogyasztók az élelmiszer vásárlás mennyiségét is csökkentették, ami egyébként az utolsó termékkategória, melynek a fogyasztását korrigáljuk az ínséges időkben.
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
Az amerikai kiskereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások forgalma 2024 januárjában 0,8 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, és összesen 700,3 milliárd dollárt tett ki. Bár ez csökkenést jelent, az adatok 2023 januárjához képest 0,6 százalékos növekedést jeleznek – derül ki az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának friss adataiból.
Miközben a magyarországi kiskereskedelem 2023-ban nem tudta kiheverni a reálbércsökkenés okozta sokkot - csak decemberben tudott szépíteni egy kicsit - és európai összevetésben is nagyon rosszul teljesített, ezen belül az online kereskedelemről ezt nem mondható el. Az igaz ugyanakkor, hogy volumenét tekintve ez is alacsonyabb szinten jár, mint Covid-éra csúcsán, amikor nagyon sok ember tapasztalta meg, hogy mennyire megkönnyíti életét, ha nem kell elmennie egy fizikai boltba.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!